A gada egy több mint kétezer éves indiai edzőeszköz: hosszú nyelű, súlyozott fejű buzogány, amelyet eredetileg harcosok és birkózók használtak az indiai akharákban, a hagyományos küzdősport-arénákban. A hindu hagyományban Hanumán, az erejéről és odaadásáról ismert majomisten fegyvereként is ismert — innen a "Hanuman gada" elnevezés.
Az edzés lényege a dinamikus lengető és pörgető mozgás: a gadát a test körül, a hát mögött és a váll fölött forgatjuk, kézről kézre váltva. Ez a mozgásforma szorosan kapcsolódik a harcművészeti hagyományhoz, ezért illeszkedik jól egy aikido dojo szellemiségébe is.
A buzogányforgatás nem teljesen idegen a magyar sporthagyománytól. Az indiai buzogány a 19. század közepén brit tiszteken keresztül jutott el Európába, majd a német és cseh testnevelési rendszeren át a magyar tornászatba is bekerült. A 19–20. század fordulóján a buzogányforgatás a magyar torna szórakoztató, bemutató ága volt, zenés produkciókkal — hasonló gyakorlat még az 1908-as londoni olimpián is szerepelt. Az 1950-es évekre feledésbe merült — most a Shurenkan Dojóban kel újra életre.

Fogás, csukló, váll, törzs és láb együtt dolgozik — nem izolált izomedzés.
A lengető mozdulatok javítják a váll mobilitását és az ízületi rugalmasságot.
Az eltolt súlypont folyamatosan új egyensúlyi helyzetre kényszeríti a testet.
A kontrollált mozgás koncentrációt igényel — jó kiegészítés a különböző harcművészetekhez, így az aikidóhoz is.

32 éve gyakorlom az aikidót és 25 éve tanítok gyerekeket és felnőtteket főállású hivatásos oktatóként. A Shurenkan Aikido Sportegyesület vezető oktatója, az Aikikai Hungary technikai bizottságának tagja és a szervezet ügyvivő testületének elnöke vagyok. Emellett az EU által társfinanszírozott SkillAi+ program képzett oktatója vagyok, amely az aikido elveit alkalmazza az iskolai zaklatás és agresszió kezelésére.
Közel 10 éven át kettlebell-edzést végeztem, majd 2025-ben váltottam a gadára. Szőts Gábor gada és jiu-jitsu mester instrukciói alapján gyakorlok rendszeresen, részt veszek Gábor szemináriumain, és ezt a tapasztalatot hozom el a dojóba az aikido gyakorlás kiegészítéseként.
A japán kardos harcművészetekben — kenjutsu, kendo, iaido és az aikido is — létezik a suburito: egy szándékosan kétszer olyan nehéz és vastagabb fakard, amivel suburit, vagyis ismétlődő lengetőgyakorlatot végeznek. Nem a vágás pontosságáért, hanem az erő, állóképesség és testtartás fejlesztéséért. Az aikido gyakorlatban ez a nehéz bokutóval végzett suburi ma is jelen van a törzs, a váll és az egyensúly erősítésére. A gada ugyanezt az elvet folytatja, csak indiai eszközzel: egy túlméretezett szerszámmal edzi meg a test azt az erőt és fókuszt, amire a mögötte álló technika épül.
A naptárra való feliratkozás csak az időpontokról tájékoztat — nem jelenti a jelentkezést. A részvételi szándékodat mindig jelezd külön, emailben, vagy a Shurenkan Dojo Kenjado fiókján keresztül.